A 2014-es nyárra nem a kánikula és a napi maximum hőmérsékleti rekordok voltak a jellemzőek, sokkal inkább a rengeteg csapadék miatt maradhat emlékezetes az idei vakáció. Mivel a hőmérséklet nem éppen volt kedvező a turisztika számára – gondoljunk pl. a Balaton vízhőmérsékletére, ami csak a bátrabbak számára nyújtott lehetőséget a fürdésre – bizonyára sokunknak megfordul a fejében, hogy a szeptemberi és októberi időjárás hasonlóan csapadékos lesz-e? Esetleg van esélyünk rá, hogy élvezzük a vénasszonyok nyarát és tervezhetünk-e  még kora ősszel nyaralást vízpartra?

A vénasszonyok nyara vagy másnéven indiánnyár egy olyan kifejezés, amit az őszi évszakban gyakran használnak az emberek az időjárás jellemzésére. A kifejezés arra utal, hogy ilyenkor több napon, akár egy-két héten keresztül is meleg és száraz levegő uralkodik a térségünkben. Ehhez szükséges, hogy egy nagy kiterjedésű anticiklon blokkolja a légköri mozgásokat, ezzel megakadályozva a frontok érkezését a Kárpát-medencébe.
 

Ahhoz, hogy egy meteorológus információt tudjon adni a légkör jövőbeli állapotáról, előbb annak aktuális állapotát kell ismerni. Ehhez az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember elsején készült napijelentés kiadványát tekintsük meg. Látható, hogy hazánk területét egy hidegfront alakítja, amely borult és esős időjárást okozott a tanévnyitón. Kezdetben az ország nyugati részén, majd később a keleti területek fölé is áthelyeződött a front.



Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A képen továbbá látható, hogy Észak-Európa felett egy anticiklon található (az M betű a magas légnyomásra utal), amelynek még lehet szerepe az elkövetkező napok időjárásában. Miután megismertük a jelen időjárását, már koncentrálhatunk a jövőre.

A meteorológosuk a hosszútávú előrejelzések készítéséhez a numerikus időjárási előrejelző modellek által kapott valószínűségi előrejelzéseket használják.


 
Forrás: Wetterzentrale

A diagram a csapadék (alul) és a 850 hPa-os hőmérséklet (felül) alakulását mutatja Budapestre egy szeptember 3-ai futtatás alapján. A 850 hPa-os szint kb. 1500 méteres magasságnak felel meg. A színes görbék mind egy-egy előrejelzést mutatnak, és ezek a légkör lehetséges jövőbeli állapotát vetítik elénk. Ezekből azért van több, mivel rendkívül kis változás is nagy bizonytalanságot tud okozni a jövőben. Az ábrán látni, hogy nagyjából egy hétig ezek a görbék viszonylag kis eltéréssel haladnak, ám ezután egyre nagyobb tartományban mozognak, ami egyre nagyobb bizonytalansághoz vezet. Számunkra innen az érdekesség az, hogy a hőmérséklet 1500 méteres magasságban 10-15 °C körül alakul a következő héten, ami abban az esetben ha nem lesz összefüggő alacsonyszintű rétegfelhőzet, ami gátolja a légkör átkeveredését, akár 25-30 °C-os hőmérsékleteket is eredményezhet a felszín közelében. Viszont a talaj és a levegő továbbra is nedves lesz, amelynek köszönhetően megindulhat az intenzív gomolyfelhőképződés. Ez záporok és zivatarok kialakulásához vezethet. Ezt szemléltetik a diagram alján levő csapadékgörbék, melyek ismét csapadékos időt várnak a közeljövőben.

Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy a már említett Észak-Európa területén található anticiklon pár napig blokkolja majd északról, északnyugatról a ciklonok érkezését, és ezzel csapadékmentes időjárást okozva Skandinávia térségében, ám hazánk területére délről, délnyugatról a Földközi- tenger felől érkezik nedvességutánpótlás. Ez a helyzet nem felel meg az indián nyár kritériumainak, tehát a közeljövőben nem várható vénasszonyok nyarának nevezhető időjárás hazánkban.

Mi a helyzet szeptember második felével, és az októberi hónappal? A valószínűségi előrejelzéseken látható, hogy az egy hétnél távolabbi előrejelzésekben is elég nagy már a bizonytalanság, ami az idő előrehaladtával egyre csak növekszik. A meteorológusok ezért nem tudnak egy hétnél távolabbi időtartamra megbízható előrejelzést készíteni! Érdemes folyamatosan figyelni az időjárást!